Eddig még csak akkor tört rám ez az érzés, amikor egyedül, saját magamnak edzettem. Az a mindent elsöprő tenni akarás, az az égető vágy, hogy érezzem az izmaim, hogy dolgoznak, hogy küzdenek, a vágy, hogy átlépjen azt a bizonyos határt, ami után szó szerint összeesve rogyok a padlóra… a határt, amikor már azt érzed, hogy nem bírod tovább, fáj mindened és zsibbad, nincs benned erő, majd agyban helyre teszed magad, hogy még egy kicsit, nem sok van, mindjárt vége csak még egy kicsit, mert MEG AKAROM CSINÁLNI!
Nos, ezt csak fegyelmezett, kitartó edzéssel, nagy összpontosítással lehet elérni…csak akkor, ha kikapcsolsz mindent, félreteszed a telefonod, meg sem hallod a süket dumát a teremben , leszarod, hogy ki bámul, vagy ki nem, hogy süt-e a nap vagy éppen az eső esik.
Odaállsz megfogod azt a kurva kötelet és addig rázod a tested minden erejével, ameddig csak bírod, vagy kitartod a statikus alkartámaszt a harmadik percben is ha kell, vagy a fogaidat összeszorítva megcsinálod az utolsó felállást is helyesen a golyóval!
Tegnap, egy kisebb csoda történt velem…ezt az érzést élhettem át edzésvezetés közben az esti hetes órán. Hátborzongató volt mind a hét ember szemében ugyan azt az elszántságot, határozottságot, fegyelmezettséget látni! Félelmetesen egy hullámhosszon volt a banda! Nem volt nevetgélés, nem volt nyafogás, értetlenkedés, bohóckodás, nem voltak idióta időhúzó közjátékok. Pörgött az edzés ezerrel… szinte másodpercre pontosan tették a dolgukat, mentek egyik állomástól a másikig, ahol 100 százalékosan csinálták végig az adott feladatot. Ha valaki egy kicsit is kibillent ebből az állapotból, csak ránézett a kőkeményen edző társára és már ismét helyen volt, megkapta a lökést és ment tovább!!!!!
Aznap este mind a heten azért jöttetek, hogy a maximumot hozzátok ki magatokból, úgy komolyan, úgy igaziból és ez sikerült! Ahogy Norbi mondta, csendes őrültekként viselkedtetek, amit nézni is felemelő volt. Nekem edzőként ez a legeslegjobb érzés, amit átélhettem: ismét megerősítettétek bennem, hogy ezért kell egy edzőnek beszállni egy-egy edzésbe… ezért, hogy megmutassa azt a hozzá állást, azt az alázatot, amit edzés alatt tanúsítani kell.
Ti, itt, aznap esete heten nagyon egymásra találtatok: ugyan azt láttam mindannyiótok szemében, ami engem hat át edzés közben. Ti, itt ,heten, megmutattátok, hogy miért jó itt edzeni…. MERT FÉLELMETES A MOTIVÁLÓ ERŐ!!!!
Olyan elszánt embereket gyűjtöttem magam köré, akik egymást, társaikat és engem is csak előre húznak. Ugye érzitek az erőt? VERHETETLENEK VAGYUNK! Nos csendes őrültek, KÖSZÖNÖM!!!!