Csapatunk hölgy tagjai is megmérettették magukat a hét végén: A füleki csajok, Varga Hajnalka és Kovács Ágnes első Spartan Sprint versenyükön debütáltak Vechecen, amíg Juhász Petra és Jakus Réka a Magas Tátrát hódították meg: 27 km-t tettek meg, mintegy 11 órán át lélekveszejtő szakaszokon, több mint 1200 méteres szintkülönbséggel.
Klubunk újonca, Jakus Réka így foglalta össze a hét végi túrájukat: „Egy jó kis csapattal álltunk neki a magas-tátrai Rysy hegynek a hétvégén. A túra összesen körülbelül 25km hosszú volt, egy baráti 1250m-es szintemelkedéssel, ami az elején azért mindenkit kicsit aggasztott. De ügyesen bemelegedtünk és a csapat nagy része fel is jutott a csúcsra. 12 óra alatt sikerül teljesíteni a Rysy-túrát, a táj csodálatos úgyhogy nagyon szívesen visszamennék.”
Csapatunk füleki újonckája, Varga Hajnalka, így ítélte meg első spartanos, terepakadályos kaladjukat: "Élvezet volt az elejétől a végéig, bár a teljesítményemmel nem vagyok túl elégedett, dehát ugy jó, ha van hova fejlődni, majd a következő jobb lesz, és termeszetesen lesz következő!" Barátnője, Kovács Ágnes pedig elmondta: "a versenyre veló felkészülésem nagyrészt a klubban, Enikőnél történt felkészülésen alapult és némi futóedzéssel egészítettem ki. Legközelebbi megmérettetésem az októberi, tokaji Spartan Race lesz, oda még többet fogok készülni!"
Az urak hazai és nemzetközi pályán is jól teljesítettek a múlt hét végén: Kabács József és Lengyel Csaba a Förster Kálman Emléktúrán mintegy 40 km-t 5 óra 52 perc alatt tettek meg, a spartan race ultra beast szlovákiai futamán pedig Zsíros István, Bakos Norbert, Tamási Gábor, Nagy Tamás, Pálházi Tibor, Tajti Gábor és Tarjáni Viktor több mint 46 km-t futottak, kúsztak, másztak, gyalogoltak. Kb. 60 akadályon keresztül mentek átlagosan 10 órán át.
Az egyik legeredményesebb spartanosunk Zsíros István, így emlékszik vissza a hétvégi Race-re: „a rajtál úgy éreztem a szívem a torkomban dobog, pedig felkészültem testben és lélekben is. A tervem az volt,hogy megyek, ahogy tudok így spórolva magamnak egy kis plusz időt a táv utolsó részére. 35 km-t 9 óra alatt és a vége előtt 1 km-t 12 óra alatt kellett teljesíteni, hogy versenyben maradhasson az ember. Az elejét tehát nagyon megnyomtam és jól ment a futás és az akadályok is, de 20 km-nél begörcsölt a vádlim és úgy éreztem, hogy ha így kell folytatnom vége…DE! A csapattársak személyében jött a segítség Tibi és Norbi és Gabi ott voltak. Onnantól izomgörcs nem volt ugyan, de hallucináció, sírás majd nevetőgörcs igen…Hatalmas büszkeség ez nekem, nekünk: 50 km, 2000m fölötti szintkülönbség és 60 fölötti akadály teljesítése. Embert próbáló volt, megszenvedtünk érte, de megérte. Nagyon jó csapatunk van, akikkel bármit el lehet érni csak meg kell álmodni.”
Csapatunk másik tagja, Tamási Gábor a következőképpen foglalta össze a szlovákiai ultra beast-et: " az ELSŐ európai ultra beast volt a szombati, és a VILÁGON az első egy körös ultra beast volt. Történelmet írtunk, részesei lettünk egy olyan dolognak, amit már senki nem vesz el tőlünk".