12 év egy kapcsolatban nagy idő…. egy 15 és egy 5 éves vállalkozással megspékelve még inkább… nem beszélve a három gyerekről… csaták, sírások, hisztik, sértődések, harcok, pofonok, dacos- és „megfojtanálak” időszakok…. e mellett persze ott vannak a romantikus emlékek, a tengerparti esküvő, az első gyerek születése utáni anyák napja, az új ház felújítása, majd 3 nappal az ikrek születése előtti beköltözés…. a sok-sok nevetés, a titkos mézeskalács vár készítés és a nagy közös pogácsa sütés a három cseppemmel... aztán az első, kettesben elszökős utunk…
Mindez ott van a másik oldalon… a mókuskerékbe belefásult, a munkanapokon felőrlődött férj is tud más lenni, ha megteremtjük az időt és a sokgyerekes anyuka is képes kivirulni, ha érzi, kicsit magával is törődhet…
Mert nincs folyamatos boldogság… örök elégedettség érzés, mert ha így volna, a kapcsolatod a másikkal nem jutna előre, nem fejlődne…megrekedne… hullámvasút van, ahol észen kell lenned, mert ha nem találsz kapaszkodót, kirepülsz…. Szakíts időt arra, hogy meg tudjátok teremteni azokat a pillanatokat, amelyek a nehéz időkben emlékeztetnek: igen is szeretitek egymást és bármi volt is, bármi jön is… összetartoztok… hiszen csakis egymásra számíthattok… teremts kapaszkodót!
