Szigor, fegyelem, elvárás … katonásan hangzik, de ha edzésről beszélünk nem értem, ezek miért ijesztenek meg bárkit is… Ha a testeddel szeretnél kezdeni valamit, akkor bizony ezekkel a szavakkal meg kell barátkoznod… mert egy edzést beiktatni a napirendedbe bizony tudatosságot, fegyelmet kíván. Egy edzésre időben érkezni szintén, az életmód váltásodhoz való első lépések ugyan úgy egyfajta szigorúbb elvárást támasztanak önmagaddal szemben, hiszen ha továbbra is úgy étkezel, mint azelőtt, mitől is várod a változást? Tapasztalatból mondom, aki pl arra sem képes, h a megbeszélt időpontban ott legyen edzésen, aki kézzel lábbal, de főleg kifogásokkal tiltakozik a szabályok ellen, aki arra is lusta, h a súlyokat, eszközöket, amelyekkel edzett elpakolja maga után, akinek “jól van az úgy” “szarom én le”, “nem esik már jól” a vezényszava annak az edzés munkája is pont olyan lesz és pont annyit is ér…. TÉNY, nem tudsz mindig száz százalékot nyújtani, sőt nyolcvanat sem, DE!!! A fogad is megmondod minden nap ugye? Mert alap! Ugyan úgy alap a mindennapi fizikai aktivitás, mert hogy ne is nevezzük edzésnek… egyszerűen csak fogadd el, hogy a mozgásszerv-rendszered kizárólag akkor működik jól, ha MOZOGSZ és ennek olyan magától értetődőnek kell lennie, mint a fogmosásnak! Nem kell hozzá kedv, el kell végezni és kész! Ha a mai túlautomatizált világunkban TE azt szeretnéd, hogy az olyan fáradt, elcsépelt szlogenek, mint “ 40 felett minden nap ajándék” meg “50 felett már annak is örülsz, ha úgy kelsz fel, h nem fáj semmid”… szóval ha azt szeretnéd hogy ezek NE legyenek rád igazak, nos, bizony egy dolgot KELL rendszeresen tenned: MOZOGNOD!!! Kifogás, picsogás, siránkozás nélkül… Tudod mit?!? Csináld azért, mert így leszel egykor aktív szülő, nagyszülő, aki nem mellesleg a rendszeres mozgásának köszönhetően igen jól fog kinézni is! 😉 Szóval nem kell félni, a szigortól, a fegyelemtől, az önmagunkkal szemben támasztott elvárástól, mert hogy ezzel kezdődik minden… a felelősség vállalástól, h a saját testemért egyedül én vagyok felelős!
